9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Képzési költségek elszámolása, adózása
Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
2. cikk / 9 Tanulmányi támogatás adózása 2019-től
Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
3. cikk / 9 Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása
Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
4. cikk / 9 Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése
Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
5. cikk / 9 Tandíj utáni adókedvezmény
Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
6. cikk / 9 Adókedvezmény érvényesítése a felnőttképzési díj után
Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?
7. cikk / 9 Vizsgáztatási díj kifizetése
Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
8. cikk / 9 Felnőttképzési díj megfizetéséről kiállítandó igazolás
Kérdés: Intézményünk felnőttképzéssel is foglalkozik, és nem egyértelmű számunkra, hogy mikor járunk el helyesen: az Szja-tv.-ben biztosított felnőttképzés díjának megfizetése után járó új adókedvezményre jogosító igazoláson pontosan mit kell feltüntetni?
9. cikk / 9 Munkába járás költségtérítése településen belül
Kérdés: Városunkban a központban lévő óvodánk egy csoportját kihelyezték a településen belül létrehozott új óvodába, ami 5 km-re van. A helyi járatos busz menetrendje eltér az óvónők beosztási rendjétől, ezért nem tudják igénybe venni a helyi buszjáratot. Fizethető-e valamilyen jogcímen költségtérítés a településen belüli munkába járás esetén? Ha igen, csak a kihelyezett óvodai csoportban dolgozók részére, vagy az újonnan felvett személyeknek is? Alkalmazható-e az Mt. 153. § (1) bekezdése a mi esetünkben?