Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak annak összege után személyi-jövedelemadó- és egyénijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik, míg a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót (szochót) kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a tandíj összegéből (amit a képző-intézmény kap) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem eredményez biztosítási jogviszonyt, az után nincs járulékfizetési kötelezettség, és a szociális hozzájárulási adónak sem alapja. Viszont az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 2017-ben még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.A szerzőknek fizetett díjazást tehát számfejteni kell, és a K123 Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni, a szociális hozzájárulási adót, egészségügyi hozzájárulást pedig a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített része, de legfeljebb 15%-a, amit a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számláz, a következő rovaton kerül elszámolásra:K11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerőpiaci járulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A költségvetési szerv kifizető pedig 27% szociális hozzájárulási adót fizet.Amennyiben a hivatal bárki által megismerhető belső szabályzatban objektív szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...részére továbbszámlázásra, akkor a munkaadót terhelő adó- és ehofizetési kötelezettség a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton kerül elszámolásra.Ezen a rovaton kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási adót,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék, a kifizető pedig 27% szociális hozzájárulási adót fizet).Ha a juttatást a munkáltató nevére szóló számla ellenében adják, akkor a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy miként kell adózni, illetve egészségügyi hozzájárulást, esetlegesen járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni a juttatás után, attól függ, hogy milyen juttatásról van szó.Amennyiben pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a 13T1041-es nyomtatványon a biztosítottak körébe be is kell jelenteni.A kifizető a megállapított jövedelem után 27 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.