4 talált cikk a szerződés , képviselő , nyugdíj , szolgálati idő kifejezésre

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Főállású polgármester esetében – kérésére – mellőzhető-e az illetmény megállapítása, annak ellenére, hogy az 1994. évi LXIV. törvény ezt meghatározza?