5 talált cikk az eszközök , könyvvezetés , számla , szolgáltatások kifejezésre

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: A beruházások és felújítások esetében hogyan kell szabályosan könyvelni? A költségvetési számvitelben a beruházási előirányzat rovaton a beruházás áfája is ott van. Tehát a költségvetési számvitelben a beruházás tartalmába az áfa beletartozik? A költségvetési számvitelben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát az állományi számlán csak a nettó érték szerepel, az áfa pedig ráfordítás. A beruházás értékének a meghatározásakor a korábban kapcsolódó költségeket, pl. közbeszerzés, tervezés, pro­jektmenedzsment, eljárási díjak a költségvetési számvitelben továbbra is a beruházási előirányzat rovaton kell, hogy szerepeljenek, vagy a dologi kiadások között, a pénzügyi számvitelben pedig ezek a költségek szolgáltatások és az áfaráfordítás? Tehát a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben elkülönítetten kell értelmezni a beruházás fogalmát?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!

Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.