10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
2. cikk / 10 Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása
Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
3. cikk / 10 Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások
Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
4. cikk / 10 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
5. cikk / 10 Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszony létesítése
Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási előirányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
6. cikk / 10 Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság
Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
7. cikk / 10 Prémiumévek program
Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
8. cikk / 10 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
9. cikk / 10 13. havi illetmény III.
Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
10. cikk / 10 Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.
