Maradvány elszámolása

Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően teljesítésként nyilvántartásba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron – támogatással – tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerinti ár- és díjengedménynek sem, ezért véleményünk szerint a ténylegesen fizetett ellenértéket kell adóalapnak tekinteni.A támogatásokat akkor szokták bruttó, azaz áfával növelt módon megállapítani, ha a támogatottat nem illeti meg áfalevonási jog, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Európai uniós pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
Részlet a válaszából: […] ...át kell utalnia a célelszámolási számlájáról a pénzforgalmi számlájára, és az önrész kifizetéseit onnan kell teljesítenie.A támogatások között ismeretes a szállítói finanszírozással megvalósuló projekt. Ezt a fajta konstrukciót azok a kedvezményezettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartásról, az önkormányzatokról, valamint anemzeti vagyonról szóló törvények rendelkezései alapján maradhatnak az épületekés a tárgyi eszközök az önkormányzat könyveiben. Az intézmények részérehasználatba adott ingatlanok fenntartási, üzemeltetési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.