Feladatalapú támogatás terhére elszámolható kiadások

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat KLIK vagy egyéb szervezet által szervezett kiránduláshoz (külföld-nemzetiségi nyelvterület) kíván tanulóknak támogatást nyújtani. A szervezetekkel kötött megállapodás alapján ezt a feladatalapú támogatás terhére megteheti?
Részlet a válaszából: […] A feladatalapú költségvetési támogatás a jogszabályban meghatározott, kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó költségek finanszírozására használható fel. A helyi nemzetiségi önkormányzat működési költségvetési támogatásból és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Magánszemélyek önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti. Az államháztartás alrendszerei, így az önkormányzati alrendszer terhére adott támogatások kapcsán az Áht. 48-49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A. és 65/B. §-ai irányadók.Mindezek alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Művelődési ház üzemeltetése

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a jogosult kap, vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kezelhetők, ilyen például egy kertbarátkör is.Az Áht. 48-49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A és 65/B. §-ai rendelkeznek a támogatások (idetartozik az önkormányzati alrendszerből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott támogatás [Áht.1. § 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetiségi önkormányzatok működési és feladat­alapú támogatásokhoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok:– 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól ( a továbbiakban: Njtv.),– 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzetiségi célú előirányzatokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...egyesület tagnyilvántartása.A nyilvántartásba vett civil szervezetek részesülhetnek támogatásban az Áht.-ben, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben, az Ötv.-ben leírtak szerint.A civil szervezetek bevételei a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] ...(az ún. tevékenységenkénti arányosítás).Ha a tevékenységenkénti arányosítás nem alkalmazható, akkor az államháztartási támogatások esetén az általános arányosítást kell alkalmazni. Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.