Alanyi adómentesség értékhatárának átlépése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező) épületek értékesítésére.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:– tárgyi eszközként használt termék értékesítése,– immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Költségvetési intézmény áfaalanyisága

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
Részlet a válaszából: […] ...adómentesség értékhatárába, és melyek nem.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:1. tárgyi eszközként használt termék értékesítése,2. immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított adó egészbenvagy részben levonható volt. Fontos, hogy ebben az esetben az Áfa-tv. nem teszkülönbséget tárgyi eszközök és más termékek között.Az Áfa-tv. 9/A §-a értelmében a jogutódlással történőmegszűnés – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?

Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó bevételükeléri a 4 millió forintot. Így, ha az intézmény a selejtezett vagyszükségtelenné vált termékeket, tárgyi eszközöket értékesíti, akkor adófizetésikötelezettség csak akkor keletkezik, ha az intézmény elérte az említettösszeghatárt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.