Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...A 134. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adó­alanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Európai uniós pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, megállapodás megkötésekor aláírásra kerül, hogy a támogatott által megvalósult beruházásokra és nagy értékű tárgyi eszközökre egy meghatározott ideig elidegenítési tilalom él. Az Önök támogatásában ezt öt évben állapították meg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Polgármesteri költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?
Részlet a válaszából: […] ...képviselő szállásra fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalányértékcsökkenése."A magánszükséglet céljára történt beszerzések nem tekinthetők a tisztséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...így az már utólag kerül megtérítésre a program lezárását követően.Utófinanszírozott európai uniós támogatás esetében, ha tárgyi eszközök vásárlására kerül sor, akkor átfutó kiadások elszámolása pénzforgalomban (T 3926 – K 321, 3311) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.