Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás alapja a munkáltató nevére kiállított számla vagy a hallgatói szerződés. A munkavállalót 15% személyi jövedelemadó, 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a munkáltatónak pedig 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az Szja-tv. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök számától függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...vesz ki, ajövedelemkivétellel egy időben keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot,ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az afeletti rész után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...összegután 54 százalék személyi jövedelemadót, továbbá az 54 százalék személyijövedelemadóval növelt összeg után 29 százalék társadalombiztosítási járulékotkell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...kérhető akkor is, ha amagánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételekmellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás,önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...viszont figyelembe kell venni a 2007.évben év közben bekövetkezett jogszabályi változásokat a járulékoktekintetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkormányzati iskola telefonadó-kötelezettségének teljesítése

Kérdés: Központi bérszámfejtésbe tartozó önkormányzati fenntartású iskola hogyan rendezheti a telefonadó-befizetési kötelezettségét, ha a munkavállalókkal nem térítteti meg a telefonköltséget? A számla 20 százaléka után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot fizet. Havi bevallás és befizetés szükséges? Milyen számlaszámra kell utalni az adót és a járulékot? Milyen éves bevallást kell majd benyújtani és milyen határidőre?
Részlet a válaszából: […] A kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettófinanszírozási körébe tartozó intézményeknek a rájuk vonatkozó rendelkezések[Áht-vhr., 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet] figyelembevételével kellteljesíteniük a telefon magáncélú használatával kapcsolatosan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...kérhető akkor is, ha amagánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételekmellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás,önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nevesíti a törvény a közalkalmazottat is) biztosítottfoglalkoztatottjaira havi átlagban legalább 125 000 forint után kell megfizetnia társadalombiztosítási járulékot. (Ugyanez a kötelezettség terheli egyebekmellett pl. a társas vállalkozást a főállású tagja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a hivatkozott törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói- és munkaadóijárulék-befizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.