6 talált cikk a hitel , kötelezettségek , elszámolás , társulás kifejezésre

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?

Kérdés: Önkormányzatunk egy olyan társulást tart fenn, melyhez egy forintszámla és két devizaszámla kapcsolódik. A forintszámlát egy takarékszövetkezetnél, míg a két devizaszámlát egy banknál vezeti önkormányzatunk. A projekt már lezárult, a devizaszámlákat megszüntetni még nem lehet. A forintszámláról havonta utalás történik a devizabankköltségek fedezésére. A takarékszövetkezet a bankkivonatán szerepelteti az előjegyzett jutalékot és az átváltási árfolyamot. A bank a devizaszámla-kivonaton csak a jóváírt deviza összegét tünteti fel, az árfolyamot nem. Intézményünk a napi MNB-árfolyamon váltja át az adott devizát. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy helyes-e, ha az MNB-árfolyamot használjuk, vagy az adott hitelintézet napi árfolyamán kellene rögzítenünk a jóváírást? A takarékszövetkezet által átutalt forintösszeg több, mint a devizaszámlán jóváírt utalás. Ezt az árfolyam-differenciát hogyan kellene kimutatni a könyvelésben?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!