14 talált cikk a munkaviszony , költségvetés , társulás kifejezésre

Kérdés: Nevezett dolgozónk jogviszonyai:
1982. 01. 11. – 1982. 08. 23.; csecsemőotthon (felmondás a dolgozó részéről),
1982. 08. 30. – 1983. 01. 05.; cukorgyár (munka-viszony megszűnt),
1983. 01. 17. – 1991. 02. 28. mgtsz (felmondás a dolgozó részéről),
1991. 03. 11. – 2008. 08. 31.; polgármesteri hivatalon belül élelmezésvezető, képesítés nélküli óvónő, dajka, majd bölcsődei gondozónőként dolgozott.
2008. 09. 01-től szociális alapszolgáltatási központ, ahol társulás keretében mint kisgyermeknevelő dolgozik a helyi bölcsődében. Jelenleg is ezt a munkakört tölti be. 2012-ben megkapott egy elmaradt 25 éves és egy 30 éves jubileumi jutalmat, mivel a jubileumi jutalom idejének megállapításánál az 1982. 02. 06. kezdeti idő lett beszámítva. Jogos volt-e ennek a kifizetése? Ha igen, akkor 2022-ben ki kell fizetni a dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?

Kérdés: Jubileumi jogosultsági idő beszámításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 2006-tól 2008-ig munkaviszony keretében egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőreként dolgoztam. A térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Egy korábbi tájékoztatásuk szerint ezt az időszakot nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy munkaviszony keretében kerültem foglalkoztatásra. Válaszuk szerint velem – helyesen – közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt kellett volna létesíteni. A leírtak alapján hogy kell érteni a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 2012. március 1-jével hatályba lépett 150. §-ának (3) bekezdését, miszerint a Kttv., Ktv. és Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: A Kttv. alapján a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámítható-e az 1992. július 1-jét megelőzően a megyei tanács gyógyszertári központban foglalkoztatott gyógyszertári asszisztens munkavállaló munkaviszonya, illetve milyen jogszabály rögzíti azon szervek listáját, melyek a Ktv. és a Kjt. jogelőd szerveinek számítanak?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?