Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...igényel.A munkáltató természetesen úgy is rendelkezhet egyoldalúan, hogy mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, díjazás (távolléti díj) fizetése mellett. Mikor lehet szó keresőképtelenségről? Keresőképtelen – többek között -, aki betegsége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, és a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult. Amennyiben az érintett magánszférába tartozó munkáltatónál helyezkedik el a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik meghatározott feltételek fennállása esetén az örökösök részére történő kifizetésről, a felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés esetében ilyen rendelkezés nincs.A halál időpontjáig a közalkalmazottat megillető – esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára jogosult pedagógus felmentése esetén újraalkalmazás lehetősége

Kérdés: 40 éve dolgozom mint óvónő. December 1-jétől nyugdíjba megyek, élni kívánok a nők 40 éves előrehozott nyugdíja lehetőségével, jelenleg tehát töltöm a felmentési időmet. 2013. november 30-ig állományban vagyok, szeptembertől megillet-e még a pedagógus-béremelés? Dönthetek-e még úgy, hogy mégsem megyek nyugdíjba, hanem visszamegyek dolgozni? Ha viszont visszamegyek, akkor dolgoznom kell-e addig, amíg el nem érem az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy mivel a 40 évem megvan, bármikor elmehetek nyugdíjba (természetesen tudom, hogy még egyszer nem jár a felmentési idő)?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jével Önt is be kellett sorolni az új előmeneteli rendszer szabályai szerint. A Munka Törvénykönyve alapján, ha a távollét tartama során az alapbér összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...mely aszabadság időtartamát kieső időnek minősítené a támogatás szempontjából, mégnem találkoztunk. A hosszabb munkavégzéstől való távollét, pl. GYES, GYED okotadhat arra, hogy ezen időszakra a munkáltató nem biztosítja a juttatást.Amennyiben a Kollektív Szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési(szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlantávollét időtartama alatt, kivéve1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabbgyermek gondozása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.