Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...A fizetendő végkielégítés tehát függ az időzítéstől. Lényeges, hogy az Mt. szerint a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló (közalkalmazott) jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felmondási időre járó távolléti díj – vezetői pótlék

Kérdés: Intézményvezetőnket még egy évre megbíztuk a vezetői feladatokkal 2016. augusztus 31-ig. Időközben kérte felmentését nyugdíjazása miatt, a munkavégzés alól 2016. augusztus 30-a után mentettük fel. A munkavégzés alóli felmentési időben (a hátralévő 4 hónapra) is járt neki a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyugdíjazás miatti felmentés kapcsán mikortól mentesítették a munkavégzés alól a közalkalmazottat, ugyanis erre az időre távolléti díj jár. A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes illetmény figyelembevételével kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Keresőképtelenség táppénz nélkül

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...hogy valaki lehet keresőképtelen állományban, miközben táppénzre nem jogosult. Amennyiben az érintett azonban nem részesül munkabérben, távolléti díjban, tehát nem kap semmilyen díjazást, és táppénzre sem jogosult, biztosítása szünetel. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával megállapított végkielégítést, határozott idejű jogviszony esetén a hátralévő időre járó, de legfeljebb egyévi távolléti díjat megfizetni.Amennyiben a cég nem kíván minden érintett dolgozót átvenni, két lehetőség kínálkozik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenesnek minősül, és a munkavállaló köteles a munkavállalói felmondás esetén irány­adó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére, továbbá a munkáltató követelheti az ezt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.