3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 3 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai
Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
3. cikk / 3 Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
