48 talált cikk az adóalap , térítési díj kifejezésre

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati fenntartású költségvetési szervként látjuk el a címben jelzett önként vállalt feladatot. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha az ellátott térítési díjáról szóló számlát minden esetben az ellátott nevére állítjuk ki, még akkor is, ha az adott térítési díj egy részét az ellátott egy vagy több hozzátartozója fizeti? Meg kell bontani a számlázást oly módon, hogy az ellátott által fizetett részt az ellátott részére számlázzuk, a hozzátartozó(k) által fizetett részt/részeket pedig a hozzátartozó(k) részére? Az ellátottakkal minden esetben megállapodást köt az intézmény, melyben a térítési díj megfizetésének arányairól az ellátottak és a hozzátartozók nyilatkoznak.

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó iskolák és óvodák gyermekétkeztetését szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel látjuk el. A jogszabályban meghatározott kategóriákat teljes elkülönítéssel tudjuk kimutatni. 100%-ban támogatott, 50%-ban támogatott és a teljes összeget fizetők. Mi az áfa-bevallásban levonható áfaként csak a nyersanyagra jutó áfát (50% és a nem támogatott) állítjuk be. Fizetendő adó a nem kedvezményes étkezők befizetéséből adódik. Önkormányzatunk a szülőnek csak a nyersanyagot és az áfát számlázza ki. A szolgáltató természetesen nyersanyag + rezsiköltséget számláz az önkormányzatnak. Levonásba helyezhetjük-e a rezsiköltség áfáját az 50%-os és a teljes összeget fizetők esetében? (Eddig nem vontuk le.)

Kérdés: Intézményünk az étkezési térítési díjakat előre számlázza, tehát pl. a szeptember havi díjat augusztusban szedi be. Sokszor kell a számlákat módosítani lemondás vagy pótrendelés miatt. Mi a helyes módja a számlák helyesbítésének? Befolyásolja-e a számlamódosítást, hogy a számlát kiegyenlítették-e?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273-as számában a 4917-es szám alatti kérdés arra vonatkozott, hogy milyen teendői vannak az önkormányzatnak, illetve a költségvetési szervnek a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, ha alanyi adómentességet választ? Hasonló helyzetben lévő költségvetési szervként az alábbiakra várom válaszukat:
- Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
- Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekeket étkeztetünk. A Gyvt. alapján vannak ingyenes és kedvezményes étkezők. Az ételt vásároljuk, és az ingyenes étkezőkre jutó áfát nem vontuk le, de így is több az áfalevonásunk, mint a fizetendő áfánk, mert a kedvezményes étkezőkre jutó beszerzési áfát levontuk. A Gyvt. alapján a nyersanyag árát háríthatjuk át a gyerekekre, ezért az eladási ár alacsonyabb, mint az az ár, amin mi vesszük az ételt. Az adóhatóság kifogásolta gyakorlatunkat. Jogosan járunk-e el, ha a kedvezményesen értékesített étel beszerzési áfáját levonjuk?