4 talált cikk a foglaló , önkormányzat , tartalék kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?

Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?