Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a befizetési határidő alatt, akkor az közadók módjára behajtható, mivel ez a hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján. Ezek továbbra is fennálló követelések, hiszen a beruházás elkészült, és a társulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Szállítói finanszírozás

Kérdés: Európai uniós pályázatot nyertünk el, ahol szállítói finanszírozási formában a számla támogatásra eső része közvetlenül kerül a szállítónak kifizetésre az önerő kifizetésének igazolása után, a benyújtást követő 30 napon belül, a hiánypótlás idejét nem beleértve. A szállító által kiállított számla intézményünk nevére szól. Hogyan történik a szállítói finanszírozás elszámolása 2013. évben? Ki kell mutatni a kötelezettségek között?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vevő esetébena szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírásaT 41231, 41331 – K 441, 442, 443szállítói tartozás kiadásként történő elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. – K 499számlákfunkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Engedményezés

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vevő esetébena szállító számlájának beérkezése után a kötelezettség előírásaT 41231, 41331 – K 441, 442, 443szállítói tartozás kiadásként történő elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. – K 499számlákfunkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a következő:a szállítói kötelezettség rendezése beszámítással bruttó módon, azonos vevő esetébenszállítói tartozás kiadásként történő elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. – K 499számlákfunkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Támogatási program szállítói finanszírozása

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezményezettnek   T 41231, 41331 - K 441, 442, 443 szállítói kötelezettség rendezése szállítói tartozás kiadásként történő elszámolása– közgazdasági osztályozás szerint   T 1-5 telj. számlák - K ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.