Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] ...végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett, de arányosan a következő évet terhelő kamatok.Halasztott ráfordítások elszámolása:– az ellentételezés nélküli tartozás (kötelezettség)--átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg még nem rendezett kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...b) Teljesítésként   T331 – K3514Késedelmi kamat nemcsak kölcsön folyósításakor merülhet fel, hanem számlatartozás esetén is, de ugyanúgy viselkedik és ugyanúgy könyvelendő, mint a kölcsön késedelmi kamata.Az Áhsz. 15. számú mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e) a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e) a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e) a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] ...a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Késedelmi kamat elszámolása

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot számíthat fel. A késedelmikamat-fizetési kötelezettség a számlában feltüntetett fizetési határidőt követő első naptól a tartozás kiegyenlítésének napjáig tart. Az így meghatározott időtartamra a késedelmi kamat összege a Ptk. vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
1
2