17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szemétszállítási díj behajtása
Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
2. cikk / 17 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
3. cikk / 17 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
4. cikk / 17 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
5. cikk / 17 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
6. cikk / 17 Behajthatatlan-e a követelés?
Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
7. cikk / 17 Engedmény a munkáltatói kölcsönből
Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
8. cikk / 17 Lemondás követelésről, késedelmi kamatról
Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
9. cikk / 17 Váltó
Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
10. cikk / 17 Késedelmi kamat elszámolása
Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
