110 cikk rendezése:
101. cikk / 110 Behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó eljárás
Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?
102. cikk / 110 Követelés kimutatása a mérlegben
Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
103. cikk / 110 Értékvesztés elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?
104. cikk / 110 Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
105. cikk / 110 Késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamat elszámolása
Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?
106. cikk / 110 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
107. cikk / 110 Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: - ki nem utalt költségvetési támogatás, - olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, - a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
108. cikk / 110 Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása
Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
109. cikk / 110 Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás
Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
110. cikk / 110 Diákhitel törlesztése
Kérdés: Egyetemünk hallgatóinak körében problémát okoz, hogy az Art. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése nem tartalmaz szabályozást a diákhitel törlesztésére. Annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztatni tudjuk a hozzánk forduló hallgatókat, kérjük, ismertessék, hogyan kell a jövőben törleszteniük?