4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Maradvány
Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
2. cikk / 4 A követelések forrása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
3. cikk / 4 Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: - ki nem utalt költségvetési támogatás, - olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, - a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
4. cikk / 4 Lakásépítés munkáltatói számla vezetése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az idegen pénzeszközök között nyilvántartott lakásépítés munkáltatói számla átvezetését a költségvetési elszámolási számla alszámlája című számlára, és ezzel egyidejűleg államháztartáson kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként? Hogyan könyveljük a törlesztéseket, kamatokat?