Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése eddig kizárta a nem természetes személyeket az adómérséklés lehetőségéből, esetükben csak a bírság és pótléktartozás mérséklésére, elengedésére lehetett kérelmet benyújtani, illetve az adóhatóságnak engedélyt (határozatot) kiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] ...előírt adóbírság mérséklését külön eljárás keretében is kérheti az adózó: "201. § (3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...b) Teljesítésként   T331 – K3514Késedelmi kamat nemcsak kölcsön folyósításakor merülhet fel, hanem számlatartozás esetén is, de ugyanúgy viselkedik és ugyanúgy könyvelendő, mint a kölcsön késedelmi kamata.Az Áhsz. 15. számú mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e) a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...adótartozások behajtása kapcsán figyelemmel kell lenni az Art., a Vht., valamint – ahogyan arra a Kúria rámutatott Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében – az Szt., illetve tekintettel arra, hogy költségvetési szervekről beszélünk, az Áhsz. előírásaira.Az Art. 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Követelések elengedésének elszámolása

Kérdés: Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?
Részlet a válaszából: […] A Pénzügyminisztérium által – a költségvetési szervekrészletes költségvetési előirányzatainak összeállításához – közzétetttájékoztató, dologi kiadások előirányzatainak tervezésére vonatkozórendelkezése (03. űrlap 63. sor.) a követelések elengedésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdéses ingatlanrész értékesítése kötelezőenadóköteles körbe tartozik-e, vagy adómentes, illetőleg hogy a mentesség körébetartozás ellenére választottak-e rá adókötelezettséget. Ennek eldöntése azértlényeges, mert aszerint határozható meg, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Jogtalan inkasszó

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóhatóság akkor végezhetvégrehajtási cselekményeket – így inkasszót is akkor nyújthat be -, ha azadózónak adótartozása van. Az adótartozásról akkor beszélhetünk, ha az adómegfizetésére előírt határidőig – esedékességi időpont – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Helyi adó önellenőrzése

Kérdés: Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 240. §-ában szabályozott pótlékmentes részletfizetés a helyi adókra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...minden további részlet esedékessége a tárgyhó 20. napjáhozigazodik. Ha azonban az esedékes részleteket az adózó nem fizeti, a teljestartozás azonnal – pótlékkal növelten – esedékessé válik. Természetesen mód vanarra, hogy az adózó csak a pótlékmentességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.