12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
2. cikk / 12 Követelésről lemondás
Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított – lakbérről, üzletbérbeadásról szóló – számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
3. cikk / 12 Illetményelőleg-tartozás
Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
4. cikk / 12 Közüzemi számla könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
5. cikk / 12 Adósságkonszolidáció
Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
6. cikk / 12 Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül
Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
7. cikk / 12 Utófinanszírozás
Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
8. cikk / 12 Egyszerűsített értékelési eljárás
Kérdés: 2010 szeptemberében az ÁSZ javaslata alapján az adósok minősítésére vonatkozóan az egyedi értékelésről áttértünk az egyszerűsített értékelési eljárásra. Az értékvesztés elszámolása ennek megfelelően negyedévente történik az eddigi éves helyett. Az egyszerűsített értékelési eljárás menete a következő:
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?
9. cikk / 12 Gépjárműadó-hátralék értékelése
Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
10. cikk / 12 Követelések elengedésének elszámolása
Kérdés: Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?
