Mezőőri járulék

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg rendeletben az 1997. évi CLIX. törvény felhatalmazása alapján. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőőri járulékot az önkormányzat határozatban állapítja meg és veti ki. A mezőőri járulék az Áfa-tv. 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...együtt alkalmas az (iii) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.A megadott információk szerint a társaság átvette a tartozásokat, azonban a felek akként rendelkeztek a szerződésben, hogy az üzletág működtethető az üzletághoz kötődő, az átadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Önkormányzati vagyon hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
Részlet a válaszából: […] ...korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. Aforgalomképtelen vagyont az önkormányzat nem terhelheti meg, nem lehetkövetelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. Akorlátozott forgalomképesség az önkormányzatot mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...levonási tilalom kizárólag a közvetlenül és ténylegesen "kézhez vett" támogatásokra vonatkozik. Az adókedvezményeket, elengedett tartozásokat nem kell figyelembe venni.Kivételt jelentenek az ez évi költségvetési törvényben felsoroltak: a 4-es metróhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Költségvetési intézmény áfarendszerbeli státusa

Kérdés: Önkormányzatunk önálló költségvetési intézményének tevékenységi köre útépítés, parkfenntartás, csatorna-karbantartás és egyéb városgazdálkodási teendők. Bevétele nem értékesítésből származik, tevékenységét teljes egészében intézményt finanszírozó támogatásból látja el. Hogyan alakul áfarendszerbeli státusa?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja szerint az ellenérték tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. Tehát az az önkormányzati, illetve költségvetési támogatás minősül ellenértéknek, amelyet valamely konkrét feladat ellátásához adnak, és van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.