Céges mobilköltség továbbszámlázása

Kérdés: Egy költségvetési szerv – mint munkáltató – kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti – különböző mértékű – áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. A közvetített szolgáltatás tényállása akkor valósul meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egészségügyi szolgálat továbbszámlázza a közműdíjakat

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgálat. A háziorvosaink az önkormányzattal kötöttek megbízási szerződést, mely az ingatlan használatát ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre, hivatkozva arra, hogy a rezsiköltségek számláit mi (egészségszolgálat) állítjuk ki, a saját nevünkben. Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa, a háziorvos a bérlő, és az egészségszolgálat a közműdíj befogadója és továbbszámlázója. Az egészségszolgálat a bérbeadásra áfamentességet választott.
1. Hivatkozhatunk-e számlánkban közvetített szolgáltatásra?
2. A rezsiköltséget áfával növelt nettó értékben számlázzuk ki, vagy nettó+áfa összegben (ahogy a beérkező számlán szerepel)?
3. Van továbbszámlázandó telefondíjunk is, ahol a beérkező számla egy része (előfizetési díj) egyforma összegben kerül szétosztásra a bérlők között, a másik része (forgalmi díj) tényleges fogyasztás alapú (saját kódok használata). Ebben az esetben a B402-es és a B403-as rovatra meg kell bontani a számlát, vagy lehet egy összegben a B402-es rovatra könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hely száma alapján kell a díjat fizetni, amelyet felosztanak a ténylegesen használók között. Az alapdíj és a forgalmi díj ugyanannak a telefonszolgáltatásnak a díja, ezért véleményünk szerint nem indokolt szétválasztani a könyvelésben, ezért javasoljuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...formábantovábbértékesíti magánszemélyek részére. Ezek lehetnek például amagánszemélynek továbbszámlázott bérleti díjak, telefonszolgáltatás, és mindenmás szolgáltatás, amelyet a magánszemély igénybe vett, és a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Cégtelefon magánhasználati költségének továbbszámlázása

Kérdés: Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóalany 100 forint végösszegű telefonszámlátkap (bruttó érték) 100 percnyi telefonszolgáltatásról. A telefonszolgáltatást adolgozók üzleti célra és magáncélra egyaránt használják 50-50%-os arányban. Haaz adóalany 29 percnyi szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Telefonszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha az Szja-tv. egy egyszerűsített lehetőséget biztosít(vélelmezett 20%-os hányad).Ha tehát az adóalany 100 percnyi (egységnyi)telefonszolgáltatást vett igénybe, és a beérkező telefonszámla összege 100forint (bruttó), a tényleges magánhasználat 40 perc,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.