3 talált cikk a reklám , értékesítés , teljesítés helye kifejezésre

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, tevékenységemet nem olyan régen kezdtem meg, és eddig csak belföldi vevők részére teljesítettem termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Nem olyan régen kaptam egy megrendelést egy külföldi (német) adóalanytól marketingszolgáltatásra (ez a német társaság csak Németországban végez gazdasági tevékenységet, székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye). Ezen ügylettel kapcsolatban két kérdésem volna:
1. Jól gondolom, hogy a teljesítés helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni?
2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor az ügylet teljesítési helye Németország lesz, és ha jól gondolom, a szolgáltatásról nettó számlát fogok kiállítani, amely után a német adóalany megrendelő fogja az áfát megfizetni. Ebben az esetben fel kell tüntetni a számlán a fordított adózás kifejezést?
A másik ügylet, amellyel kapcsolatban kérdésem merült fel, egy Közösségen belüli termékértékesítés. Reklámanyagokat is gyártok, amelyeket most első alkalommal egy spanyol adóalany társaságnak értékesítek. A termékeket Magyarországon állítom elő, és innen egy fuvarozócég szállítja ki Spanyolországba. Ebben az esetben (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés) fel kell-e tüntetni a fordított adózás kifejezést a számlán? A?számlát kiállíthatom-e angol nyelven?

Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?