13 talált cikk az áfa , követelés , teljesítés időpontja kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlan/épület eladására 2021. évben adásvételi szerződést kötött egy vállalkozással. A szerződés értelmében a vállalkozás első lépésben foglalót fizet, majd a vételár fennmaradó részét 2021. december 15-ig bezárólag egy összegben megtéríti. A foglaló az önkormányzat részére meg is érkezett, a beérkező foglalóhoz az önkormányzat elkészítette az előlegszámlát. A vételár fennmaradó részét azonban, szerződéstől eltérően, a vállalkozás nem egy összegben, hanem részletekben törlesztgeti, hiába szól a szerződés szerinti követelés adott évre, a vételár megfizetése át fog húzódni a következő költségvetési időszakra. Fentiek alapján szükséges-e az alapszerződés módosítása, továbbá a beérkező részletfizetésekhez kell-e az önkormányzatnak számlát kibocsátani, illetőleg a végszámla kiállítása, jelen feltételek mellett, mikor esedékes?

Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: A múlt hónapban az egyik fordított adós számla után befizettük az adót, de levonható lett volna, viszont ez kimaradt az adóbevallásból. A levonható fordított adós számlát utólagosan be lehet-e állítani a következő havi áfabevallásba, vagy csak önellenőrzéssel lehet ezt kivitelezni?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?

Kérdés:

Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.