Önkormányzati utalvány nyugdíjasoknak

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. alkalmazásában utalványnak minősül az olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] ...255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Bentlakásos intézmény működése – munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
Részlet a válaszából: […] ...255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű szolgáltatásnyújtás,g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.Amennyiben az előzőek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaci árán kell megállapítani.Nem független felek (kapcsolt vállalkozások vagy munkáltató és munkavállaló) közötti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja (Áfa-tv. 67. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...Ha a gépjárművet bérbeadás útján is hasznosítják, akkor azÁhszr. 8. § (4) bekezdés c) pontja alapján a rendszeresen végzetttermékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében el kell készíteni azönköltségszámítás rendjére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 123. §-a szerint "abban az esetben, ha azadóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító termékértékesítést,szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatást, azelőzetesen felszámított adó kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Alanyi adómentes számlázás

Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységénekszékhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, és a bejelentést megelőzőadóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtásokösszesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Közérdekű kötelezettségvállalás céljára adományozott ingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalása teljesítése érdekében adományoz ingatlant egyéb állami szerv részére. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 7. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nemminősül termékértékesítésnek a közcélú adomány. Ezek szerint a közcélúadományozás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 13. §(1) bekezdés 34. pontja értelmében közcélú adomány:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...forgó értékhatárt, akkor azon értékesítésétől kezdve, amikor ezt az értékhatárt eléri, 5%-os mértékű adót kell felszámítania a termékértékesítésről, amelyet a költségvetésnek be kell vallania, és meg is kell fizetnie. Az áfa megfizetésének a fedezetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
2