11 talált cikk a mentesség , igazolás , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?

Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló áfaalany gazdasági társaság vízforgató berendezést vásárolt Szlovákiából. A szlovák számla 20% áfát tartalmaz. A számla forintban került kiállításra. Hogyan kell az áfát könyvelni? Az önkormányzatunk alanyi adómentes, és szintén vásárolt Szlovákiából terméket, aminek az áfatartalma 20%. Az önkormányzat esetében úgy kell eljárni, mintha belföldi beszerzés lenne?

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!

Kérdés: Egy társaság Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Portugáliában nyújt áfa-visszatérítési szolgáltatást kiskereskedőknek és utasoknak. A?cég új partneri kiskereskedővel rendelkezik Budapesten. A https://en.nav.gov.hu/taxation/taxinfo/VAT_foreign_traveller.html weboldalon az található, hogy az áfanyomtatvány 5 nyelven áll rendelkezésre. A kiskereskedőknek és az utasoknak történő jobb szolgáltatásnyújtás érdekében mobiltablettel rendelkeznek, melyhez nyomtató is tartozik, hogy így ki tudják nyomtatni az adó-visszatérítési űrlapot. A használt hőnyomtató papír csak 58 mm széles. Ha mind az 5 nyelven nyomtatnak az űrlapra, akkor az nagyon hosszú és nem környezetbarát.
1. A társaság használhatja-e fő nyelvként az angolt az áfaűrlap megtervezésében, valamint a kínait, mivel az ügyfeleik 90%-a Kínából származik, így ők is könnyebben tudnák használni a nyomtatványt?
2. Az Áfa-tv. 98. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 360 napos szabály alkalmazható-e az Európai Unió területéről utasforgalomban kivitt termékekre?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?