4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.
2. cikk / 4 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
3. cikk / 4 Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
4. cikk / 4 Telek és hozzá kapcsolódó közmű értékesítése
Kérdés: Költségvetési szervként telket kívánunk értékesíteni. Az eladást megelőzően a telken közművesítési munkálatokat végzünk, a telekhatárig kiépíttetjük a közmű-csatlakozási pontokat. Külön kell-e számláznunk az építési munkákat és külön a telket, és milyen adókulccsal?