Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat egyszemélyes kft.-je és az önkormányzat kapcsolt felek. A kft. társaságiadó-alany, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Számítógép-juttatás adózása

Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a köztisztviselőknek a cafeteria-rendszerben lehet-e új számítógépet számlára venni, és a köztisztviselők ezt adnák le. Ha igen, akkor milyen adókulccsal adózna?
Részlet a válaszából: […] ...a modem biztosítását. Ezen juttatások nem képeznektársadalombiztosításijárulék-alapot sem. Az adómentességnek nem feltétele atermészetbeni juttatási forma, de az nem is zárható ki. Ennek megfelelőenidetartozhatnak a következő esetek:– a munkáltató engedélyezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik. (Az adókötelesüzleti ajándék nem képez járulékalapot.) – Ebben az esetben a közteher-fizetési kötelezettség atermészetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályok szerint történik. (Ajuttatást követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Vizitdíj alóli mentesség adókötelezettsége

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint teljesíteni, ha a juttatás megfelel azSzja-tv. 69. §-ában foglaltaknak. Eszerint a juttatás akkor tekinthetőtermészetbeni juttatásnak, ha ahhoz valamennyi munkavállaló azonosfeltételekkel és módon hozzájuthat, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve hogy a ruházat megvásárlásáról a munkáltató nevérekiállított számlával kell elszámolni. E juttatást akkor lehet természetbeni juttatásnak tekinteni,ha az minden egyes munkavállaló által azonos módon és feltételekkel ténylegesenelérhető.Akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszából: […] A távbeszélőszámlában lévő szolgáltatás értékének könyvelésea pénzügyi teljesítéskor T 5512- K 341 vagy 3521.A szolgáltatáshoz kapcsolódó számlában szereplő előzetesenfelszámított adó könyvelése pénzügyi teljesítéskor T 56121 – K 341 vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.