Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] ...ekkorköteles megfizetni a vélelmezett magáncélú használat értéke (a számla bruttóvégösszegének 20%-a) után az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendőközterheket.– Nem alkalmaztételes elkülönítést, de bizonyos keretösszegig engedi meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Az így megállapított adóalap után 54százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A magáncélú telefonhasználat miattkeletkező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összege után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Kizárólag munkavégzéshez használt öltözék adózása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2 fő portás alkalmazottja részére öltönyt vásárol. Az öltönyök utcai viselésre elméletileg alkalmasak, gyakorlatilag viszont nem, mert biztosított, hogy az intézmény területén kívül nem viselik, mivel belső szabályzatban rögzítésre került, hogy saját öltözékben jönnek be, munkakezdéskor öltözőszekrényből veszik fel az elzárt öltönyt, a munkaidő leteltével oda rakják le, és a saját öltözékükben távoznak. Az alábbi feltételek alapján minősíthetőek-e az öltönyök munkaruhának, mentesítve ezáltal az intézményt a természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint nemértelmezhető munkaruhaként a portások egységes és kulturált megjelenéseérdekében biztosított öltöny még akkor sem, ha azt a munkahelyükön kívülegyébként nem viselhetik.A kérdésben leírtak viszont egyértelműen arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Étkezési utalványok adókötelezettsége

Kérdés: A Költségvetési Levelek 47. számában, az 1116. sz. kérdésre adott válaszukban hivatkoznak a Ktv. 49/B § (3) bek.-re, mely szerint a közigazgatási szerv vezetője a 4000, ill. 8000 Ft-os étkezési természetbeni juttatást a kétszeresére felemelheti. Kérdésem, hogy a kétszeresére felemelt juttatás is adómentesen adható-e, vagy a felemelt rész után járulékfizetési kötelezettség áll fent?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési juttatás adómentességének értékhatárát attólfüggően határozta meg az Szja-tv., hogy milyen formában adja ezt a juttatást amunkáltató.Amennyiben az alkalmazottaik részére melegétkezéstbiztosítanak a munkahelyen vagy étteremben, meleg ételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapja atársadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy afoglalkoztatott az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke utánnyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külföldi tanulmányúttal kapcsolatos kiadások

Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...ki, vagy azt (az előzőekben említett ellátmánytól függetlenül) megtérítette a külföldi utazáson részt vevők részére, akkor ez után természetbeni juttatás címén keletkezik adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.