Egészségház hulladékszállítási szerződése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában áll az egészségház, melyet ingyenesen használ 3 háziorvos és a védőnői szolgálat. Eddig a védőnők miatt az önkormányzat nevére szólt a kommunális és a veszélyeshulladék-elszállítási szerződés, és továbbszámláztuk a 3 háziorvosnak a rájuk eső részt. Mivel a védőnői szolgálat állami átvétele miatt ez a rendszer indokolatlanná vált, a jövőben is ezt a rendszert kell-e fenntartani, továbbszámlázással, vagy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben ez kizárt, és az egyes vállalkozó orvosoknak a saját nevükre kell megkötniük a kommunális- és veszélyeshulladék-szállítási szerződést is?
Részlet a válaszából: […] ...nem társasház, ezért ez a szakasz nem alkalmazható a kérdéses esetre.Az egészségház esetén - véleményünk szerint - nem kell a továbbszámlázás rendszerét fenntartani, a háziorvosok saját nevükben megköthetik a hulladékszállítási szerződést. A szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
Részlet a válaszából: […] ...bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az internethasználat továbbszámlázása sem kezelhető önálló szolgáltatásként, ebből következően – az áfa tekintetében – a közüzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Továbbszámlázás során alkalmazott áfakulcs

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). Hogyan számlázom tovább a temetkezési szolgáltatótól kapott temetési költségekről szóló tételeket az elhunyt lakóhelye szerinti önkormányzatnak? Áfásan vagy áfamentesen? Alanyi adómentes vállalkozótól kapott számlát (AAM) – szakértői díj – szintén továbbszámlázom, nem kapcsolódik főszolgáltatáshoz. Ahogy kaptam, úgy számlázom tovább, vagy, mint általam nyújtott közvetített szolgáltatás, 27%-os áfával?

Részlet a válaszából: […] ...nyújtja a partnere felé. Ez a meghatározás azt feltételezi, hogy a felek között szerződéses jogviszony van, és ennek alapján kerül sor a továbbszámlázásra.A költségátterhelés során olyan költséget háríthat tovább a gazdálkodó, amely végső soron nem a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Üzemeltetési költségek továbbszámlázása

Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...kapta a számlát az eredeti szolgáltatótól. A fő szabály alól több kivétel van.Ha az önkormányzat alanyi adómentes, akkor a továbbszámlázás okán sem számlázhat áfásan. Távhőt csak távhőszolgáltató számlázhat 5%-os áfával. Az önkormányzat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Temetés költségeinek továbbszámlázása

Kérdés: A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Szoctv. 48. §-a szerinti köztemetés vonatkozásában a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat az elhunyt eltemettetésével nem nyújt az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatást az elhunyt személy elhalálozása időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Fapótlási díj elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
Részlet a válaszából: […] A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint építési tevékenységgel összefüggésben fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben és az építési engedélyben foglal­taknak megfelelően szabad. A rendelet szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.