Többlettanítási óradíj

Kérdés: A Púévhr. 89. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.
(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.
(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.
(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.
A többlettanítás vonatkozhat-e óvodára, óvodapedagógusra, és ha igen, milyen esetekben fordulhat elő az?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el". A Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vagy táppénzre jogosult az adott hónap egészében, és ezzel összefüggésben nem eredményezi a kisadózó státuszának változását, ilyen ok miatt nem kell főállású kisadózónak tekinteni.A szabadság, betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri feladatok egyoldalúan kiegészíthetők a munkáltató által, amennyiben ez az ellátandó munkakör jellegét alapvetően nem változtatja meg, tehát olyan feladatokról van szó, melyek az adott munkakörnek megfeleltethetők.A díjazás kérdését érintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...is, de – véleményünk szerint – a hivatkozott kormányhatározat nem erre vonatkozik, hanem a jutalmazási rendszerre.Az adózási szabályok változása miatt került át a K1113-as rovatok közé a bérletjuttatás, a korábbi években a K1107-es rovaton a béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni. Ennek megfelelően a pótmunkák fenti adójogi megítélése abban az esetben sem változik, ha a felek nem az adásvételi szerződést módosítják, hanem külön szerződésbe foglalják a pótmunkákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó új feltételek

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy vevőnek rendelkeznie kell a termék feladásának tagállamától eltérő tagállamban közösségi adószámmal. Lényegében nem változtak az eddigiekhez képest az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó követelmények, az Áfa-tv. 89...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos változások

Kérdés: 1. A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek csökkentése érdekében Magyarország Kormánya számos intézkedést hozott. Ismereteim szerint az intézkedések a turizmusfejlesztési hozzájárulást is érintik, mégpedig a fizetési kötelezettséget. Mind az éttermi szolgáltatások, mind a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után fizetni kell turizmusfejlesztési hozzájárulást. Mindkét típusú szolgáltatás utáni fizetési kötelezettségre vonatkozik a könnyítés?
2. Két lakást adok ki rövid távra egy online felület segítségével, amelyekben elsősorban turisták szállnak meg, de más is igénybe veheti a szolgáltatást (az ingatlanokat nem adom bérbe hosszú távra). Ez is kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül? Ezt a tevékenységet magánszemélyként végzem, és nem adok például reggelit a vendégek számára, amit egy szálloda rendszerint biztosít. Nem csak a szállodák, hotelek, panziók nyújtanak kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] 1. A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2018. január 1-jétől vezették be Magyarországon (a 2016. évi LXVI. törvény 261. §-a állapította meg). Ez az új adónem először csak az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített nem alkoholtartalmú italforgalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszából: […] ...lesznek az adatszolgáltatás teljesítésére. A költségvetési szférában alkalmazott szoftverek többsége már fel van készülve erre a változásra. Már most is van lehetőség arra, hogy minden számlát beküldjenek a NAV-hoz, nem csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
6