Egyenes és fordított adózás egy beruházásban

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Részlet a válaszából: […] ...olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Az építési-szerelési munkálatok adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?

Részlet a válaszából: […] ...a 2022. december 31-ig hatályos szabályozásának egyik feltétele volt, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésiengedély-köteles (illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Motorjavítási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 2. §-ának c) pontja kimondja, hogy adót kell fizetni a termék importja után. A termékimport alaptényállását az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E rendelkezés szerint termékimportnak minősül az olyan terméknek a Közösség területére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Ingatlanértékesítésre vonatkozó adómérték meghatározása

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Tűzvédelmi rendszer beépítése és a fordított adózás viszonya

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?
Részlet a válaszából: […] ...olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében,amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyébmegváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is -irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Reklámtábla kihelyezése és a fordított adózás viszonya

Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?
Részlet a válaszából: […] ...olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében,amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyébmegváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is -irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szeméttelep karbantartásának fordított adózása

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...és egyéb szerelési munka utánkell fordítottan adózni, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére,átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, és mindezek építésihatósági engedélykötelesek. Mindezek ismeretében a szeméttelep-karbantartásmájus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.