10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Színházjegy értékesítése
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.
2. cikk / 10 Változás a kataalanyiságban
Kérdés: A katatörvény módosítása miatt az a helyzet állt elő, hogy kisadózó vállalkozóval kötött szerződés alapján a munkák nem készültek el 2022. augusztus 31-ig, a vállalkozó a számlát később állította ki.
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
3. cikk / 10 Ingatlan építés-bővítés áfája
Kérdés: Egy nemzetiségi önkormányzat, mely nem áfaalany, és az adószáma is 1-es, egy pályázat keretében jelentős pénzösszeget kapott építési hatóságiengedély-köteles ingatlan építésére, illetve bővítésére. Ez a tevékenység az Áfa-tv. szerint fordított adózásnak minősül, így az adót végül a nemzetiségi önkormányzat fizeti meg? Illetve jól értelmezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése szerint, mivel a nemzetiségi önkormányzat nem áfaalany, így nem a fordított adózás, hanem a normál adózás szerint kell eljárni, melynek keretében a beruházó fog áfás számlát kiállítani? A nemzetiségi önkormányzatnak ebben az esetben van-e teendője (változásbejelentés stb.) az adóhatóság felé?
4. cikk / 10 Kataalanyiság változása
Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
5. cikk / 10 Informatikai szolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
6. cikk / 10 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
7. cikk / 10 Online számlaadat-szolgáltatás
Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
8. cikk / 10 Költségvetési intézmény áfaalanyisága
Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
9. cikk / 10 Önkormányzati kerékpárút építése
Kérdés: Egy építőipari cég 2011-ben szerződést kötött önkormányzatunkkal kerékpárút építésére. A szerződéskötéskor a polgármesteri hivatal adószámát adtuk meg, tekintve hogy ekkor az önkormányzatnak saját adószáma nem volt. A polgármesteri hivatal adószámában a 2-es áfakód szerepel, azaz a polgármesteri hivatal az általános szabályok szerint adózik. A kerékpárút építése kapcsán az első részteljesítés még 2011-ben teljesült, amelyre a fordított adózást alkalmazva állította ki az építőipari cég a részszámlát (a munka hatóságiengedély-köteles), és ezt az önkormányzat decemberben kézhez vette. Az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet újraszabályozta az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok költségvetését és gazdálkodását, amelynek következtében önkormányzatunk saját adószámot kért. Az adószámkéréssel egy időben önkormányzatunk alanyi adómentességet választott (áfakódja 1-es). Kérdés, hogy a beruházás további részét milyen módon kell leszámláznia az építőipari cégnek, alkalmazható-e a további részteljesítésekre is a fordított adózás vagy sem?
10. cikk / 10 Alanyi adómentesség megszűnése
Kérdés: A szervezetünk alanyi adómentes, de ebben az évben a bevételünk meghaladja a 4 millió forintot. Kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?