5 talált cikk a beszerzés , könyvvezetés , beruházás , váltó kifejezésre

Kérdés: Hogyan történik a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszköz adatainak éves beszámoló mérleg­soraiban történő szerepeltetése, a mérleg 12-es sorában szerepeltetése? Hogyan alakulnak a 38-as űrlap sorai, milyen egyezőségnek kell lennie az 5-ös űrlappal és a mérleg befektetett eszközök összesen sorával?

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".

Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?