Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni; és– nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
Részlet a válaszából: […] ...még hatályos törvényi rendelkezések szerint a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér jár, a mértéke nem változik aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. A munkanapok száma havonként általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Közalkalmazotti munkáltatói döntésen alapuló kiegészítés

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói döntésen alapuló juttatás elvonhatóságát annakfüggvényében szükséges mérlegelni, hogy milyen formában kerül megállapításra. Az első lehetőség szerint a közalkalmazott a fizetésifokozata alapján járó illetményén felül részesül keresetkiegészítésben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Garantált bérminimum az 50 év feletti munkavállalók esetében

Kérdés: Kell-e alkalmazni az emelt összegű minimálbért azon 50 év feletti munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy képzettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...igénylő munkakörben foglalkoztatják,részére magasabb minimálbér (ún. garantált bérminimum) jár, melynek összegeattól függően is változik, hogy az adott munkavállaló rendelkezik-e legalábbkétéves gyakorlati idővel [Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.