Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszából: […]  Első észrevétel, hogy az önkormányzat nem is lehetett volnaa gazdasági társaság tagja az eredeti állapot szerint, mivel nem rendelkezetttöbbségi befolyással. A helyi önkormányzatok gazdasági társaságban valórészvétele az önkormányzati kötelező feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozásnak nincs.Az Európai Unióhoz történő csatlakozás atársadalombiztosítási rendelkezésekben is változást eredményezett, de ezek aváltozások a letelepedett román állampolgár társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése és a díj tényleges (jogerős) megállapítása között hosszú idő, lehet hogy több év telik el. A szakértői díj eközben változhat, pl. akként, hogy a szakvélemény kiegészítését rendelik el, vagy a szakértő a tárgyaláson megjelenik, amiért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Oktatási tevékenység áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a FAT nyelvi szakbizottsága, a nyelvvizsgáztatást pedig a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (NYAT) akkreditálja.Mit jelent a változás az oktatást végző intézmények és az oktatók számára? Az adómentesség a felsorolt oktatások/képzések (köz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.