Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri feladatok egyoldalúan kiegészíthetők a munkáltató által, amennyiben ez az ellátandó munkakör jellegét alapvetően nem változtatja meg, tehát olyan feladatokról van szó, melyek az adott munkakörnek megfeleltethetők.A díjazás kérdését érintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó önkormányzati hivatalhoz, hogy a Kjt. 25/C. §-ának (4) bekezdése szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásra kerül sor, akkor a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Közalkalmazottak 2012. évi bérkompenzációja

Kérdés: A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre hivatkozva kérdezzük, hogy a következő esetekben megilleti-e közalkalmazottjainkat a 2012. évi bérkompenzáció?
1. munkavállaló
- a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
- a munkavállalónak sem 2011. december 31-én, sem 2012. január 1-jén nem volt sem jelenlegi, sem pedig más munkáltatóval semmilyen munkaviszonya.
2. munkavállaló
- a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
- a munkavállaló 2011. december 3-ig közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott volt a települési önkormányzatnál.
Részlet a válaszából: […] ...371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának (1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztatott a 2011-2012. évi adó- ésjárulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra a 2012. évhónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...számában 2009. december 11-én, péntekenkerült kihirdetésre. A 2009 decemberében elfogadott költségvetési törvényalapján 2010-ben sem változik a köztisztviselői illetményalap és aközalkalmazotti bértábla, tehát továbbra is a 2008. januári szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak bele. A programban részt vevő juttatása tehátalacsonyabb, mint korábbi illetménye, de adózás és járulékok szempontjából nemváltozik a megítélés, továbbra is bérjövedelemként kell elbírálni, hiszen ajogviszony ezután is fennáll, még ha részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás nem érinti a közalkalmazottijogviszonyt, még kinevezésmódosításra sincs szükség, amennyiben csak amunkáltató személye változik meg, az egyéb körülményekben, így különösen amunkavégzés helyében, a munkakörben nem történik változás. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Jegyző jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontjára hivatkozással afelmentési jog gyakorolható, ha a körjegyzőség megszűnik, illetve akörjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, és e változás következtébena körjegyzői tisztségre új pályázatot írnak ki, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik,és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Túlmunka díjazása

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Részlet a válaszából: […] ...leírásban rögzíti. Egy adott munkakörhöz tartozó feladatleírást semtekinthetünk napjainkban olyan kőbe vésett előírásnak, amely nem változtatható,hiszen a folyamatosan változó feltételek és körülmények is azt követelik amunkáltatótól, hogy azoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.A foglalkoztató, illetve a biztosított által fizetendőjárulékok mértéke nem változott. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

13. havi, ún. különjuttatás

Kérdés: A 2003. évi XCV. tv. módosította a Ktv. 49. §-t. 2004. év közben a jogviszony megszűnésekor időarányosan jár-e az egyhavi különjuttatás a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...az év végi kifizetéskor szintén a munkavégzési kötelezettség szerinti időarányos rész illette meg a köztisztviselőt.Ezen a helyzeten változtatott a 2003. évi XCV. törvény – mely tárgyát tekintve a Magyar Köztársaság 2001. és 2002 évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.