Magánszemély adózása Amerikában

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...részét.2023. december 31-ét követően az említett jövedelem (munkaviszonyból származó jövedelem) magyarországi adójogi kezelése megváltozik. A változás azzal jár, hogy a jövedelem az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is megadóztatható. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...hely esetén az Mt. 76/C. §-ának (3) bekezdése értelmében szokásos munkavégzési helynek az a hely minősül, ahol a munkavállaló a munkáját a munkáltató beosztása alapján végzi. Ebben az esetben nem beszélünk átirányításról, kiküldetésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát a fél, mert annak megtételét követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy rá nézve az aránytalan sérelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
Részlet a válaszából: […] ...még hatályos törvényi rendelkezések szerint a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér jár, a mértéke nem változik aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. A munkanapok száma havonként általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.], amennyiben a könyvtári szolgáltatást közszolgáltatásnak fogadjuk el.A rokkantsági ellátások rendszere átalakult, jelenleg a megváltozott munkaképességű személy ellátása a rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás fizetésére a munkaadó köteles, ha az általa foglalkoztatottaklétszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozottmunkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelezőfoglalkoztatási szint). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága

Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése – mely a törvény szerint a munkavállalót megillető alapszabadság mértékét szabályozza – az Mt. hatálybalépése óta nem változott. Eszerint az alapszabadság húsz munkanap, ami fokozatosan, a munkavállaló életkorának növekedésével szintén növekszik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.