Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vagy táppénzre jogosult az adott hónap egészében, és ezzel összefüggésben nem eredményezi a kisadózó státuszának változását, ilyen ok miatt nem kell főállású kisadózónak tekinteni.A szabadság, betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből kiderül, hogy az Ön szolgálati ideje 2012. december 31-ig – feltéve hogy jogviszonyában változás nem történt – 39 év 97 nap, az azonban nem, hogy ebből mennyi számít jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek, és az sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nonprofit kft.-nél, illetve szociális intézménynél dolgozó szociális és mentálhigiénés munkatárs bérezése

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
Részlet a válaszából: […] ...évi XXII. törvény (régi Mt.) 86/B. §-ának (1) bekezdése rögzítette, hogy ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása – GYES, sorkatonai szolgálat

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabályozás valóban nem sorolja fel jubileumi jutalomra jogosító időként a sorkatonai szolgálatot, valamint a GYES és a GYED idejét, és más munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszakokat sem, amelyeket a korábbi jogszabály figyelembe vett.A sorkatonai szolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49. §-ának szabályai 2005 januárjában valóban úgyszóltak, hogy az alapján a hivatkozott esetben nem kellett az érintett részéretizenharmadik havi illetményt fizetni. Később azonban az Alkotmánybíróság32/2005. (IX. 15.) AB határozatában – hatálybalépésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 68. §-ának 2005 januárjában hatályos szabályaivalóban úgy rendelkeztek, hogy a közalkalmazott akkor jogosult egyhavikülönjuttatásra, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll,kivéve – többek között – ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Külön juttatás

Kérdés: Intézményünknél dolgozó óvónőnk (közalkalmazott) GYED-en van. Jár-e neki 13. havi illetmény? Aki nem dolgozza le a teljes évet, illetve nem áll közalkalmazotti jogviszonyban, annak részarányosan kell-e kifizetni a 13. havi illetményt?
Részlet a válaszából: […] ...a közszférában, a korábban 13. haviilletménynek nevezett juttatás elnevezése mára "különjuttatásra" módosult, s azelnevezésbeli változás eltörpül a tartalmi módosulás mellett. A 2004. február 1. előtti időszakban a Kjt. a tizenharmadikhavi illetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.A foglalkoztató, illetve a biztosított által fizetendőjárulékok mértéke nem változott. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.