7 talált cikk a költségvetési szerv , munkakör , határozat , végkielégítés kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?

Kérdés: A képviselő-testület döntött arról, hogy a feladatok csökkenése következtében az általa irányított költségvetési szervnél egy munkakört a továbbiakban elegendő részmunkaidőben ellátni, csökkentve ezáltal a költségeket. Az érintett közalkalmazott köteles hozzájárulni ehhez a módosításhoz? Ha nem fogadja el, hogyan szűnik meg a jogviszonya, mire jogosult?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?