8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 "Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
2. cikk / 8 Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése a Kttv. alapján
Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 1953-ban született nő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentését szeretné kérelmezni. A 2012. március 2-ától hatályos 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt]. Kérdésem, hogy az a köztisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, nyugdíjasnak minősül-e? Jár-e neki végkielégítés?
3. cikk / 8 "40 éves nyugdíjra" jogosultság 2012-ben
Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?
4. cikk / 8 Magánszemélyek különadója
Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?
5. cikk / 8 Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
6. cikk / 8 Közalkalmazott nyugdíjmegállapítása
Kérdés: 2008-ban visszamenőleg kéri nyugdíj megállapítását az 57. életévét 2007-ben betöltő nő. Munkaviszonyát meg lehet-e szüntetni felmentéssel? A nyugdíj megállapítása a 2007. évben nyugdíjba vonulókra vonatkozó törvények alapján történik-e? A jelenleg hatályos törvények 2008. évre a nyugdíjba vonulás feltételeit másképp határozzák meg?
7. cikk / 8 Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
8. cikk / 8 Végkielégítés visszakövetelése
Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?