12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
2. cikk / 12 Megbízási szerződés kötése önkormányzatnál öregségi nyugdíjban részesülő személlyel
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója öregségi nyugdíjasként határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként dolgozik 2013. június 30-ig. A nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az új jogszabályok miatt munkaviszonyának megszüntetését kérte a fenti időponttal. A változást 04. 30-ig bejelentette a nyugdíjfolyósító részére is. Önkormányzatunknak viszont bizonyos feladatok ellátására szüksége van továbbra is a munkájára. Köthetünk-e vele megbízási szerződést meghatározott feladatok ellátására, ha igen, érinti-e ez a nyugdíjának szüneteltetését, vagy csak a keresetkorlát vonatkozik rá?
3. cikk / 12 Önkormányzati intézménynél alkalmazandó nyugdíj-politikai elvek
Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. novemberben érem el, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy önkormányzati intézménynél megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként speciális feladatot látok el. Kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (2013. november) ezt a feladatot elláthatom-e (a nyugdíjjárulék alapja nem éri el az éves keretösszeget), valamint kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál bejelentést tennem?
4. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
5. cikk / 12 Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
6. cikk / 12 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
7. cikk / 12 Bírósági letiltás – megbízási díj
Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
8. cikk / 12 Korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság
Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?
9. cikk / 12 Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai
Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
10. cikk / 12 Előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása
Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?