63 talált cikk a munkaviszony , végrehajtás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?

Kérdés: A belépő dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban került kinevezésre. Korábbi jogviszonyait tekintve:
1993. 08. 17. – 2017. 07. 31. közötti időszakban több intézményben közalkalmazotti jogviszonyban volt foglalkoztatva. Jogviszonyai közös megegyezéssel kerültek megszüntetésre.
2017. 08. 01. – 2018. 10. 04. közötti időszakban egyházi (római katolikus) intézményben óvodapedagógusként dolgozott. A jogviszony közös megegyezéssel került megszüntetésre.
2018. 10. 05-től határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel, családsegítő munkakörben van foglalkoztatva.
A jubileumi jogosultság szempontjából jogosító időként a katolikus óvodában töltött 1 év 2 hónap 4 nap beszámítható-e?

Kérdés:

Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?

Kérdés:

Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása – a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál – nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el – véleményem szerint –, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT – igaz, nem az önkormányzati – az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?