12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Adófizetés téves adószámlára
Kérdés: Cégcsoportunkat több önálló társaság alkotja. Ugyanaz a társaság végzi a könyvelésüket, és valamennyien határidőre teljesítik az adózással kapcsolatos kötelezettségeiket, így az adófizetést is. Egyik társaságnál az adóhatóság felszólított bennünket, hogy tartozásunk van, fizessük be. A folyószámla felülvizsgálatakor derült fény arra, hogy valóban nem azt az adószámot jelölték meg az utaláson, amelyiket kellett volna (cégcsoporton belüli másik adószám). Van-e lehetőség, hogy az adóhatóság kérésünkre a téves számlára utalt összeget átvezesse a mi számlánkra?
2. cikk / 12 Szemétszállítási díj behajtása
Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
3. cikk / 12 Követelésről lemondás
Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított – lakbérről, üzletbérbeadásról szóló – számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
4. cikk / 12 Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék
Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
5. cikk / 12 Törölt adószám visszaállítása
Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
6. cikk / 12 Behajthatatlan-e a követelés?
Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
7. cikk / 12 Késedelmes számlázás, elévülés
Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
8. cikk / 12 Behajthatatlan követelés
Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
9. cikk / 12 Jogtalan inkasszó
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
10. cikk / 12 A követelések forrása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?