Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...a kiválás útján történő alapítást is - esetén a létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, vagyonkezelésébe - ideértve a vagyonkezelői jog átruházását is - kerülő eszközöket és az átadott kötelezettségeket az alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Apport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett, adóalanynak minősülő társaság (a továbbiakban: Társaság) egy ingatlanbefektetési alap (a továbbiakban: Alap) létrehozását tervezi, mely Alap megalapítására a Társaság tulajdonában álló ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásával kerülne sor. A Társaság az ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásáért cserébe lejegyezné a megalakuló Alap által kibocsátott, az ingatlan ellenértékeként meghatározott befektetési jegyeket. A Társasághoz hasonlóan az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd. A?2014. évi XVI. törvény 3. sz melléklete I. Fejezetének 25. 9. pontja és II. Fejezet 36. 9. pontja a kezelési szabályzat kapcsán előírja az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatását. Az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek?teljesítésével,?vagy?annak?csorbítására?lenne alkalmas. Kérdésünk, hogy az ingatlan Társaság általi apportálása megfelel-e az Áfa-tv. 17-18. §-iban foglaltaknak, s ezáltal az Áfa-tv. hatályán kívül kezelendő ügyletnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...[17. § (1) bekezdés], a jogutódlás [17. § (2) bekezdés], az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá a bizalmi vagyonkezelés [17. § (5) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordult, hogy olyan ingatlanon kellett járdát vagy vízelvezetést építtetnünk, ami nem a mi tulajdonunk, hanem pl. kivett országos közútként a magyar állam tulajdona, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében van. A Magyar Közúttól minden esetben kell kérnünk ilyenkor munkavégzési engedélyt és közútkezelői hozzájárulást is. Milyen dokumentum alapján vezethetjük ki a könyveinkből ezen beruházások értékét? Véleményünk szerint erre megállapodásnak kellene létrejönnie, és ez alapján lenne átadható a beruházás. Mit tehetünk, ha a beruházás megvalósult, és szeretnénk pl. a járdaépítés értékét kivezetni a könyveinkből?
Részlet a válaszából: […] ...járda- és vízelvezetés-beruházást olyan ingatlanon valósították meg, amely a magyar állam tulajdona, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében van. A beruházást a magyar államnak mint tulajdonosnak, azaz a magyar állam tulajdonosi joggyakorlójának fogják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket – ideértve a jogszabályi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának (1a) bekezdése értelmében az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a szociális földprogram keretében – ha erről a vagyonkezelésbe adás iránti kérelmében nyilatkozott – az általa hasznosított földrészleteken termesztett növényeket, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
Részlet a válaszából: […] ...szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez. Állami tulajdonban álló lakásokat is adhat a helyi önkormányzat vagyonkezelésbe, ha az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban elő­írt állami, önkormányzati feladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.