9 talált cikk a bekerülési érték , költségvetési szerv , veszteség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Központi költségvetési szerv beruházást valósít meg. A bontási-szállítási munkák, illetve ún. "organizációs költségek" a bekerülési érték részét képezhetik-e? Az Szt. szerint igen, az Áhsz. nem rendelkezik ezekről a kiadásokról.

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?

Kérdés: Önkormányzatunk fénymásolót vásárolt pénzügyi lízing keretében. Havonta 5 éven át törlesztünk, a számlán lízingdíj, kamat és árfolyamveszteség, ill. árfolyamnyereség kerül feltüntetésre. Hogyan kell helyesen könyvelni? Év végén értékcsökkenést is el kell számolni a gép után?